Blogart blogmagazin

Bocs, de nem bírtam megállni egy pici szarkasztikum nélkül. Bíztatok mindenkit ruházzuk fel tulajdonságokkal és adjunk neki nevet.

Kész vannak az első demók, nagyjából stúdióminőségben és elég jól keverve. Hogyan tovább. Ne abból induljunk, ki, hogy van befolyásos apuka, aki majd bevisz az RTL-klub reggeli műsorába, meg szerez telefonszámot a kiadó döntéshozójához.
Nagyjából minden sztárcsapatnak és előadónak megvan a maga sztorija arról, hogy miként kezdődött és hogy jutott az első szerződéshez. Vannak átfedések és általánosságok, de azért minden történet egy kicsit más.
Először is térképezd fel, hogy melyik kiadó milyen kiadványokat gondoz, mert ha a stílusodból és műfajodból már van a palettáján előadó, akkor oda felesleges bekopogni. Ha műfajteremtő, vagy honosító vagy, akkor pedig érdemes azt a kiadót választanod, amelyik elég nyitott és esetleg hasonló külföldi projektekben már van tapasztalata.
Ha már megtudtad ki a döntéshozó, próbálj személyesen találkozni vele, de kerüld a szereotíp helyzeteket. Abból indulj ki, hogy a pozícióban lévő figura asztalán ott tornyosulnak a demoCD-k. Ha csak ránéz a sokaságra már háta közepére kívánja az egészet. Úgyhogy ne küldj postán Demot és ne hagyj az asztalán semmit. Érd el, hogy ott, akkor hallgassa meg az általad legjobbnak vélt számot, s közben figyeld az arcát, mert az sokat elárul. Legyen nálad mindig MP3 lejátszó és otthagyható CD is, de ezt csak akkor, ha tényleg látod, van értelme.

Az első találkozó valószínűleg rövid lesz, de ezalatt ne felejtsd el felsorakoztatni azokat a plusz tételeket, amit szerződés esetén te raksz hozzá a produkcióhoz: ilyen lehet a lemezborító grafikai terve, a klipkészítés, vagy a maxilemez költségeihez történő hozzájárulás, esetleg szponzorok berántása. Ez már jó tárgyalási alap, biztos, hogy továbblendíti és felgyorsítja a folyamatokat. Ezek a hozzáadott részletek a royaltiarányaidat is kedvezően befolyásolják.

Törekedj arra, hogy minél előbb legyen aláírt szándéknyilatkozat a kezedben és tanulmányozható szerződéstervezet... Előbb azonban mindent jól rágj át, nem kell kapkodni. Ne hagyd ki az ügyvédet sem, mert a közel ötven oldalas szerződésekben gondosan elbújtatják a kisördögöt... A héten átnézünk egy szerződést, hogy pontosan mire is készülj!

Panaszkodnak a régi motoros videostúdió tulajdonosok, hogy a munkák el-elmaradoznak. A mai kliprendezők laptoppal a kezükben mászkálnak és csitt-csatt vagdossák az anyagokat odahaza. Ez részben így is van. Korábban én is elájultam a több százmillás vágóstúdiól csilivili ketyeréitől és a tudástól, amit azok a gépek tudnak videoszerkesztés terén. Ez azonban még a Kilencvenes évek elején volt, amikor a személyi számítógép még csak 386-486 formátumban létezett. Azóta ugye fenekestül felfordult a világ. Egy komolyabb otthoni PC-n, akár egy Jurassic parkot is meg lehet animálni és erre sokan rá is jöttek. A rendezők közül ma már sokan saját videostúdióban tudnak dolgozni, hiszen a felállítási költségek jóval földközelibbek, mint tizenpár évvel ezelőtt. A kész anyagot pedig egyszerűen kiírják egy DVD-re, majd arról egy másik stúdióban DigitBeta, vagy Beta Sp másolatokat készítenek, ami már tv kompatibilis formátum. Így a profi utómunkastúdióknak megmaradt egyelőre a műsor gyártás, de  ők is áttértek ezerrel a számítógépes vágásra, hiszen ez a lehetőség már nagyon adta magát.
Ha érdekel a dolog, a videóvágás rejtelmeibe te is beleáshatod magad, de nem árt előtte a gépedet egy kicsit felturbóznod és ellátnod egy-két kiegészítő dologgal. Ilyen például egy profi videokártya - nem a grafikai, játékra való kártyára gondolok - hanem azokra a pár százezerért kapható cuccokra, amikhez járnak plug-in programok és egyebek, amik a reeltime, nem renderelős dolgozáshoz kellenek. Ezek a kártyák tudnak effekteket, digitális trükköket, vágási stílusokat, amiket neked csak használnod kell. Azért a filmes szakma ezen területét nem árt megismerned, mert különben azt sem fogod sejteni, mik a lehetőségeid.
Egy három és fél perces videoklippel sokat lehet tökölni a vágásnál. Fehérvillanásokkal, áttűnésekkel, éles, vagy kétkockás vágásokból akár több százat is fek kehet pakolni, ha ez az igény, de órákat lehet bíbelődni az átszínezéssel és fényeléssel is. 3D-ről már nem is beszélve, mert azt előtte egy harmadik programmal mondjuk 3D StudioMax előre el kell készíteni, majd videofile renderelni belőle és elhelyezni a videoszerkesztő programmal a készülő klipbe. Szóval azért nem olyan egyszerű, bízd inkább  olyanokra, akik már csináltak ilyet.
A végén - több tízórányi utómunka árán - akár lehet egy pofás kis videokliped, amit már csak el kell helyezned a médiában, de erről majd egy későbbi fejezetben. Annyit azért elárulok: rohadt nehéz dolgod lesz!

Mondjuk egy forgatási nap így fest. Reggel korán nyolcórás technikai kezdés. Ami azt jelenti, hogy a vilko, meg a kameraautó a technikussal kigördül a telephelyről. Rendező és résztvevők, akik már az elején is kellenek a kamera és a lámpák elé, talán már szintén úton a helyszín felé.
Találkozó 8.30-kor.
Helyszín rendben, minden kinyitva, megközelíthető, birtokba vehető. Világosítók világítanak, technikus a kamerát rakja egybe, asszisztens feliratozza a kazit, scriptet előkészít.
Playback technika összeáll, fények is, kamera mozgatásáért felelős egységek, jimmy, fahrt sín o.k.stb... Sminkes-fordrász-stylist-kellékes lázasan dolgoznak a szereplőkön, akik már tűkön ülnek, alig várják a forgatás kezdetét. Tizenegy körül kezd forogni a kamera előszőr élesben. Rögzül a dal egyszer-kétszer-sokszor a kockapontos forgatókönyv - ha van ilyen -  szerint, majd helyszínváltás, átvilágítás, öltözék csere. Délután három körül végzi ki a stáb az első helyszín kihasználható beállításait, majd átcuccolás a következőbe. Szerencsés esetben ez nincs messze. Mondjuk a szomszéd kerület. Kevésbé szerencsés helyzet, amikor egy másik városba vagy vidéki helyszínre kell leutazni. Ésszerű távolságok esetén még egy esti-késő esti forgatással ez is kivitelezhető egy nap alatt, de a stábról szokás szerint mind a hét bőr lenyúzva. Megszokták már, le a kalappal előttük: szinte minden napjuk így telik. Ja és még valami, az egyetlen szakma a tévés és a filmes, ahol az ténylegesen dolgozó, kétkezi munkát végző mukik bére - kényszervállalkozó mindegyik - az utóbbi tizenpár év alatt szinte semmit sem változott, sőt csökkent. Ez bármily hihetetlen, tényleg így van: a napi gázsik alig változtak operatőr, világosító, technikus, editor szinten... Ez is hozzátartozik a képhez: a filmes szakma közkatonái egy kicsit bele lettek rángatva a vállalkozás rideg, könyvelői világába és most már kifejezetten rosszul állnak a dolgaik.
Amikor elhangzik a poénos "kikapcs, lebont, megsértődik, hazamegy" beszólás már mindeki egy kicsit zombi: éjfél, hajnali egy mire a lelkek, s a hozzá tartozó porhüvelyek ágyba kerülnek. A nyersanyag a rendezőnél, aki másnap reggel már a montírozó stúdióban kezd: hogy a script-ből kiszedegesse a kliphez felhasználható legjobb mozgóképeket.
Vágásról a következőkben.

Most éppen mi is a Feverrel klipkészítés fázisába értünk, úgyhogy aktuális egy kicsit belemászni a technikai kérdésekbe. Milyen videót érdemes forgatni és hogyan lássunk hozzá.
Ma magyarországon kétféle klipkészítés zajlik: e kettőt elsőroban a nyersanyag különbözteti meg egymástól. Magyarul: mire forog a klip?

A video sokszor gagyi!
Az első, olcsóbb egyben majd minden esetben gagyibb változat a  Digit Betára, Beta Sp-re, Dvcam-ra, HD-re rögzülő megoldás. Ezek mind-mind video formátumok, amitől a végeredmény egy kicsit steril, és elektronikus lesz, így a képek kontrasztja és színei, nagyban hasonlítanak egy brazil szappanopera képi világára. Ha nem akarsz Barátok közt-ös stílust, akkor használnod kell a kamerához mindenféle speciális szűrőt, előtétet, illetve az utómunkánál bele kell nyúlnod a színekbe, a képarányba stb...A végeredmény így akár már lehet majdnem filmes, de az a "majdnem" mindig ott lesz és ezt más is érezni fogja. Kb olyan, mint anyukád húslevese és egy zacskós leves közti különbség. Ezért is lábszagú a magyar videoklip gyártás, de ne izgulj a valóban filmes változatok terén sem jobb a helyzet.

Minden zenekar álma a filmes videoklip
A filmre készülő hazai klipek ugyanis szinte mindig 16 mm-re készülnek, ami azért egy kifejezetten olcsóbb megoldás. Maximum ezt engedheti meg meg  magának egy zenekar egy kb. másfél-két milliós büdzséből. A színek - hála a kémiának- itt már művészibbek, a képek lágyabbak, s az utómunka során a laborban, a színmegadásnál és a vágás során is számos lehetőség kínálkozik a még művészibb hatásfok elérésére. Ezek a klipek már nem bántják a szemet és jobban emlékeztetnek az amerikai és nyugati világban készülő zenei aláfestések stílusára. A különbség, hogy odaát arányait tekintve egy hazai mozifilm költségvetéséből foroghat egy videoklip, ami azért valljuk be jót tesz a külsőségeknek...
Ha már eldöntöttéktek, hogy melyik változatot választjátok, akkor kezdődhet a forgatás előkészítése. Hétfőn erről olvashatsz... de nyugodtan kérdezz, ha valami érdekel. Forgatáshoz pedig kérj tanácsot Artinton professzortól.

Tegyük hozzá a címhez: Magyarországon. Tulajdonképp háromféle képpen. Az alábbiakban olvashatsz róluk, kezdjük az első típussal.

1. LAZA UJJGYAKORLAT félprofiknak
Lemezkészítés küszöbén álló, szerencsétlenkedő félamatőr társulat, maguk által kiválónak gondolt kreatívval és ötletekkel rendezőt keresnek. Rendező-operatőr már jól rögzült rutinnal blokkolja az agymenést és vázolja a lehetőségeket, közli az összeget, amibe ez kerül. Zenekar dob egy hátast és futnak jópár kört, mire előteremtik haveri szponzoroktól az összeg töredékét. Cserébe mindenki benne akar lenni a tévében vagy személyesen, vagy a vállalkozásával. Rendező karakán és közli, kik kerülhetnek a képre és kik nem, illetve tajékoztatja a megrendelőt, hogy direkt reklámmegjelenés, termék és felirat kilőve, mert a csatornák nem fogják játszani a művet (kivéve Budapest Tv, Hálózat Tv, Atv és a többi szélsőség.) A csökkentett büdzséből rendező ugyanúgy megkapja a gázsiját így semmi akadálya annak, hogy a honi kliparzenál egy újabb gagyi, de nézhetetlen alkotással gyarapodjon, amihez persze a rendező sem szívesen adja a nevét és szakmai körökben kikacsintós módon magyarázkodik: - én mondtam, hogy ennyiből, ennyire futja!

2. Az ÖNJÁRÓK
Vannak a hozzáértők,akik jártasak valamennyire a média és klipkészítés világában. Ez a legjárhatóbb út egyébként, Artinton Prof is ezt ajánlja. Ebben az esetben az előadó maga gyártja menedzseli, véglegesíti a videoklipet. Összehasonlíthatatlanul gazdaságosabb, önállóbb megoldás bárminél. Ezt az utat járja mondjuk a Crystal is, de akad még néhány zenekar, akik egy kézben tartják a szálakat. A végeredmény tetszetős, mert több energia és talán pénz jut egyedi megoldásokra. Hátránya a kontroll időnkénti hiánya, illetve a szakma fitymáló irigysége. Mivel sok éhes száj kimarad a megvalósításból, a készítők számíthatnak a rosszízű beszólásokra, illetve a "baráti" média elzárkózására, ami csökkentett számú megjelenést eredményez. Persze, ha átütő sikerű a zene és szép a klip, akkor ez ledönti a felemelkedő papírmasé falakat.

3.
A gazdag produkció érthetetlen, és kusza viszonyrendszerek eredménye. Itt a zenekar nem foglalkozik anyagi dolgokkal, mert a projekt mögött álló kiadó, vagy producer már ezt megtette helyettük. Nem kell alkudozni, csak pontosan megjelenni, és szót fogadni, átélni a klipkészítés röpke napjait. ( általában azért egynapos forgatások a jellemzők) A tehetős projektek klipjei használhatják a filmgyár, vagy színházak klipjeit, ott vannak a sztársminkesek, fodrászok, stylistok, ami a végeredményen azután nem mindig látszik, de azért ott vannak és a gázsit tuti, hogy felveszik. Egyébként a filmes, klipes, reklám világba belecsöppenő kozmetikusok, sminkesek, fodrászok, stylistok iszonyú önbecsüléssel nyomják magukat, ők méltán a legjobbak, akik mindent jobban, máshogy, nemzetközibb módon tudnak a másiknál. Az idősebbek egy kicsit szerényebbek és nem is vesznek részt annyira a tülekedésben. Itt minden adva van, csak a lelkesedés hiányzik: átlagos dolgok születnek ebből a megoldásból. Iparos munka a javából rengeteg beledumálóval.

Persze sterilen ilyen-vagy olyan klip nem létezik. A tiéd lehet, hogy a három ötvözetéből fog összeállni.Mindenesetre légy résen és legyenek jó megérzéseid: ismerd fel mi a te érdeked és mikor utaznak csak a néhány százezres bevételekre a segítségedre lévő alkotók!

Mi mennyi?3.

Nagyjából tudjuk, hogy mibe fog kerülni a zenekar alapítása és az első album létrehozása.Ehhez most adjuk hozzá a működési költségeket és az egyéb rezsi szintű kiadásokat, hogy képünk legyen róla, a gázsik és más bevételekkel együtt vizsgálva pozitív e a mérleg.
Szóval, az albumhoz készül még legalább három maxi - régebbi nevén kislemez - és ugyanennyi videoklip. Ez már marketingköltségként elszámolható, hiszen a videoklip nem más akárhogy is szépítjük, mint a zeneszám reklámfilmje. Nem véletlnen, hogy stílusban is inkább a reklámfilm és a rövidjátékfilm speciális elegye. Nem véletlen, hogy reklámfilmes rendezők szívesen kirándulgatnak a videoklip területén, hiszen az alkotói folyamat szabadabb, nincs kockapontos elvárás és tér nyílik a kísérletezés előtt is. Magyarországon speciális a helyzet, hiszen klipkészítésre a nyugati zeneiparban készülő alkotásokhoz képest elenyésző a keret. A kinti költségvetések töredékéből kell itthon létrehozni a művet, nagyon házilagos, sokszor haveri alapon: mindenki beszáll valamivel, mindenki felhasználja a köreit: így lassan össezállnak a helyszínek, technika, kellék, statiszták, jelmez stb... A hazai klipgyártás környezetkímélő az anyag újrafelhasználása szempontjából. Levetett filmes díszletek, elhordott ruhák és statiszta karakterek unalmas egymásutánja, fantáziátlan, önjelölt kliprendezők "falura jó lesz" hozzáállásával. Mivel a foglalkoztatott rendezők egyben a klip producerei is tulajdonképpen a rendelkezésre álló összeg jelentős részét saját honoráriumuk kifizetésére fordítják, így az amúgy is kevés pénzecskéből még kevesebb marad konkrét filmes elemek megvalósítására.
Hogyan készül a Klip! - Holnap

Vessünk számot! Egy album 10-14 nótát tartalmaz. Rap, hip-hop esetében a közjátékokkal együtt ez lehet akár 18 zeneszám is. Stúdióra rögtön elkölthetsz 800 ezer és kétmillió forint között szinte bármennyit. A kiadó manapság gáláns, ha első próbálkozóként hozzájárul egy centtel is a költségeidhez. A multik annak örülnek, ha kész produkciót viszel és nekik csak a logisztikát és infrastruktúrát kell hozzátenni. Ezt rendesen be is árazzák. Szerintük az, hogy bekerülsz a rendszerükbe és a terjesztés egyáltalán tudomást szerez rólad Kb tízmilliós hozzájárulást jelent. Érted? Még semmit sem tettek, de már elköteleződsz tíz millára. És akkor még nem számoltuk az alapból egyébként nagyon szegényes marketingbüdzsét, amiben szóróanyag, borítóterv, installáció, plakát, fizetett hirdetés, Pr miegymás benne van. Erre azt mondják, hogy kerül nekik kb, mondjuk hatmillióba, ami persze nem igaz, hiszen ők nem listaáron rendelgetnek a nyomdától meg a médiától, hanem sokkal-sokkal kedvezőbben. Kifelé persze a lisatáras dolgokat kommunikálják, hogy minél jobban essél hanyatt, mekkora áldozatot hoznak az extraprofitért. A kiadó által biztosított marketingcsomaggal aztán adsz a szarnak egy pofont, mert az semmire sem elég. Jobb ha berántasz magadnak egy-két szponzort, akik lehetővé teszik ott legyél óriásplakáton, meg csinálj egy nagyobb felhajtással járó lemezbemutató bulit. Még egy tizes a milliókból és tisztességes lesz a jelenlét és a terjesztés is, de jól jön egy erőszakos médiagenya is, aki ismeri a szerkesztőket, mert mindenkivel haver és tudja egyengetni a nem fizetős riportokat és megjelenéseket.  Ez igazából még nem menedzseri teendő, bár jó ha van egy menedzsered, aki egy kézben tartja az összes elfoglaltságot.
Folyt.köv:

Blogart

Lényeges kérdés, mert ebből már tudsz körölbelüli költségvetést készíteni. Mibe fog kerülni a produkció.

Ez lett a címe végül is a Fever legújabb dalának és most már kijelenthetjük, kész van. Jöhet divatos kifejezéssel élve a meeting, ahol még egyszer összedobjuk valamennyi tudásunkat és útjára gördítjük a projektet. A kötelező clubmix munkálatai is zajlanak, a Dj neve egyelőre legyen titok. A klip is körvonalazódik, bár az ötleteket még meg is kell valósítani, amire viszont nem egyszerű rendezőt találni. Később a klipkészítés rejtelmeibe is beavatlak, hiszen előbb utóbb, ha zenekarban, vagy popságban gondolkodsz eljön az idő, amikor klipet kell készítened... ma ez Magyarországon inkább barkácsdélután stílusban zajlik, de sebaj...attól még sikerülhet a dolog.

Egyébként ha kérdésetek van... vagy véleményetek az itt olvasott dolgokkal kapcsolatban Hampfri Blogart segít eligazodni, ha meg ő se tudna, még mindig itt van Artinton professzor, hogy ne legyenek megválaszolatlan kérdéseid.
Folyt köv.

Minden kezdet nehéz?

Mindig is lesznek okosabbak nálad. Amikor zenei projekteddel az első bátortalan lépéseket teszed, hamar rájössz, itt mindenki zsebében ott lapul a bölcsek köve. Okos a hangmérnök, az önjelölt menedzser, a médiában jártas kapcsolat, anyu, apu meg a kisöcséd. Mindenki véleményére kiváncsi vagy és megsemmisülsz, ha az  éles, vagy bántó. Minden kritika után újrakezdeni, újrakeverni, elfelejteni nem lehet mégsem, ha már ennyit dolgoztál vele: vállald a dolgot s szelektálj a vélemények közül. Ha igazán tehetséges vagy, akkor kitartasz a saját elképzeléseid mellett és az arányérzéked is rendben lesz. Minden véleményt a helyi értékén tartasz és nem lelkizel túl sokat feleslegesen. Jó, oké rendben van: érzékeny művész vagy, de a rohadt életbe, állj már a sarkadra és képviseld az álláspontodat, különben olyan lesz a verda, mint a Peugeot reklámban az indiai srácé... tudod a horpadék. Ha pedig kész vagy valamivel, azt zárd le és ne nyúlj hozzá többet...Még egy alapigazság: Alkotást csak befejezni lehet, kész nem lesz sosem. Egy hét múlva, két hét múlva, tíz év múlva már máshogy csinálnád...Nem baj, te akkor is tedd le, hadd éljen önálló életet a közönség szívében.

Tegnap végre megtörtént, ami a múlt héten elmaradt. Fele barter fele készpénzelszámolással EP stúdiójában a Fever: (Emil és Antal Peti) felénekelte az utolsó dalt, úgyhogy kezdődhet az utómunka. A barter azt jelenti, hogy szerzőként EP közreműködik, így ketyeg majd a jogdíj neki, ezért nem számol teljes piaci árat a stúdióórákért. Ez a konstrukció egyébként előnyös a produkció szempontjából is, mert EP kitűnő hangszerelő és zeneszerző, így biztosan hozzátesz valamit - értéktöbbletre gondolok - az eddigiekhez.
A terv szerint a Fever maxi CD-je még idén megjelent volna, de most már biztos, hogy nem fogjuk elkapkodni és Artinton prof ajánlásával inkább a márciusi piacot kínáljuk meg vele. ADDIG MÉG ELKÉSZÜLHET EGY KLUBMIX IS...

folyt.köv.

Egy kicsit csúszik a feléneklés időpontja. Konkrétan egy sor a refrénben még módosításra kerül, de jövő hétfőn aztán végleg helyükre kerülnek az éneksávok. Addig is érlelődik a szöveg.

Ha éppen munkanélküli fiatal vagy és ezért töröd a fejed popkarrier elindításán, akkor nem árt tudnod, hogy ráfordítás lesz temérdek addig, míg el nem kezd csorogni valamiféle bevétel.
Most a több százezres dologi kiadásról ne is beszéljünk, ami a technikai szükségletekre rögtön az elinduláskor muszály lesz elköltened.

Légy a magad ura!
Amit ajánlok: mindent próbálj saját hatáskörben intézni, hogy minél kevesebb embert vonj be a megvalósításba, mert ingyen senki sem fog neked dolgozni. Ha mégis, akkor az olyan is, sőt mi több, gyanús. Ilyenkor valószínű, hogy tényleg tehetséges vagy, illetve valamilyen szempontból, akár szexuális indíttatásból érdekes lehetsz. A felajánlkozó stúdiós, zenész, alkotó, menedzser stb... tehát lát benned fantáziát, de azért korántsem önzetlenül. A számlát később fogják benyújtani, ami azt jelenti, hogy sokkal többet fogsz fizetni, mintha akár piaci áron csengetnéd ki a stúdióórákat...a természetbeni dolgokról most nem beszélünk, pedig sok-sok próbálkozó énekesnőjelölt halacska fickándozott már a zenei producerek horgain...Ezekből a sztorikból akad bőséggel és a tapasztalat szerint ez a fajta "mindent a kerrierért" című odaadó alázat nem térül meg hosszú távon, sőt. A szakma hamar megbélyegzi az ilyen karrereket, csúnya pletykák, sutyorgások, összekacsintások szenvedő alanya lehetsz...Szóval, inkább menj a saját fejed után... egy kicsit rögösebb az út, egy kicsit több lesz a konfliktus és a kockázat, de legalább magaddal nem kerülsz bajba és a helyén lesz az értékrended is...

A többit a folytatásban...

Egyértelmű, hogy az együttescsíráztató és szaporító folyamat leghatékonyabb katalizátora a műholdas zene csatornák foghatósága és közvetetten a rendszerváltás lehetett. A semmiből egyszercsak előkerültek azok a popkultúrán belüli műfajok, amik egy csapásra rétegelték is a szereplőket, valamint közönségüket. A dance, valamint a hip-hop, eurorap, g-funk, és a rockzene számos mai változata a kilencvenes években honosodott meg Magyarországon. Az első képviselők -mégha némely esetben is oly bárgyú módon is kezdtek a zenei önmegvalósításban, hogy az megmosolyogni való- lépéselőnyre tettek szert s hosszú évtizedekre bebetonozták magukat a hazai zeneiparba. A lépéselőny a helyismeretből, a kapcsolati tőkéből és a hírnévből származott, amire az ügyesebbek jól tudták felépíteni a projekteket. Az ezredfordulóra az előny majdhogynem behozhatatlanná vált a kezdő csapatok számára, s maradt a kihalásos alapon történő sorbanállás és egyéb stílusgyakorlatok: Egy csapat eltűnik a süllyesztőben, egy másik előbukkan...de az egyensúly nagyjából a kilencvenes évek végén beállt. A hazai zenebiznisz terjeszkedni már nem nagyon tud, csak ha átlépi korosztályi korlátait, s túléli a kalózmásolós éra, rohadtdrága CD korszak ellene dolgozó hatásait. Talán ezért is van, hogy a honi "popsztárok" többsége nemcsak a lemezeiből él, jobban mondva, abból nem élne meg. Bevételeit a méltatlan haknizásból és egyéb " másodállásokból egészíti ki.

Folyt köv.: Miből élnek a popsztárok!

Az alábbiakban említett dance csapat a kilencvenes évek legelején jókor volt jó helyen, s bele tudott csöppeni egy olyan légüres térben, amely az éppen formálódó és kialakuló stílusirányzatok között keletkezett. A régi motorosok és többmillió példányban forgalmazó előadók ekkor már mind-mind negyven felett voltak. A harmincas, húszas, tizenévesek igényeit korosztályos zenekarok egyáltalán nem tudták kielégíteni, mivel nem is nagyon léteztek ilyen formációk. Ebben a vákuumban viszonylag könnyű volt "robbantani" noha ébredeztek már az első generációk és néhány év múlva szinte rajokban lepték el a jobb sorsra érdemes közönséget.

Folyt köv.

Na nem a rossz értelemben amatőrök, hanem azok, akiknek nincs szerteágazó kapcsolatuk, mégis meg akarják váltani a könnyűzenei világot. Ők kezdhetik úgyis, hogy a suliban összeállnak ketten, azután hárman, vagy négyen és vesznek hangszert - low budget - olcsót, használtat, vagy a hangszerbolt kirakatában pompázó vadiújat, de még megfizethetőt. Saját kereset még nincs, úgyhogy lehet alkalmi munka után nézni, hogy egy nyár alatt összejöjjön a gitár, keyboard, vagy computer ára, de aki csak előadói pályára kacsingat, az ezt is megspórolhatja. Jól jön egy lelkesíthető nagymama, aki áldoz az unokája legújabb dilijére és futja nyugdíjából az eszközre.

Az ország egyik első dance csapata körülbelül ilyen háttérrel indulhatott el, egy koranyári délután. Egy belvárosi séta során született a döntés - mihez kezdünk most magunkkal diskurzust követően, hogy itt az ideje valami mást összehozni, mint ami a lábszagú magyar könnyűzenei élet  lanygosvízű medencéjében tapasztalható volt. Hogy ez mégsem sikerült maradéktalanul, annak  voltak emberi és  szakmai okai egyaránt, de kétségtelen, hogy akkoriban a kiadók részéről működött egyfajta középszerűsítsd le és falura jó lesz beidegződés...
folyt.köv.

Hampfri Blogart

Következnek a tesztek, ami annyit jelent, hogy az elkészült zenét Emil körbefuttatja a szűkebb körön. A "tesztvetítésen" még mindenki hozzászólhat, de aztán vége és el kell engedni a produkció kezét. Vessük a közönség elé. Közben kezdődik a klip illetve klipek szervezése, helyszín keresés, smink, kellék stb... Ez a stúdiómunkát követő legköltségesebb fázis. Milliók fognak elrepülni.

FEVER - retro-e vagy?

Emilem, aki évek óta stúdióban él és életművén dolgozik, hamarosan befejezi lemezének végső cizellálását. Miután Bee-Gees dalokhoz csak részben érkeztek meg az engedélyek és ez vajmi kevés az anyag hivatalos publikálásához, így értesüléseim szerint a bohém fiú saját dalokból csilivili diszkólemezt készít a nyolcvanas évek elejének stílusában. Jól van, Artinton prof, majd kanyarint rá szövegeket és átrendezik egy kicsit a slágerlistákat. Nemsokára jelentkezem a folytatással.



Előzmények-
A tél egy eddig ismeretlen betegség felbukkanását ígéri. A nyavaja heves lázzal és partyvággyal fog járni. Ellenszer nincs, kitérni előle nem lehet. Ezen a betegségen át kell esni...és nem lesz olyan kellemetlen.