Emlékszem, gyeremekkoromban, amikor ötször egymás után izgultam végig a Piedone Egyiptomban ártatlan bunyóit, otthon rongyosra olvastam egy Pajtás újságban Bud Spencer nyúlfarknyi biográfiáját, azon elmélkedtem, hogy Carlo Pedersoli csak hat évvel idősebb az én akkor még elég fiatal, harmincegynéhány éves apukámnál. Ez megnyugtatott, mert biztos voltam benne, hogy így még nagyon sok filmet tud forgatni és azt én mind meg is nézem. És ha nagy leszek, akkor én is jóságos pofonokat zúdítok majd a rosszfiúkra, lesz egy svihák haverom, akivel begurulunk és dühbe jövünk, ha igazságtalanság történik, vagy bántják a kisebbet. Körülbelül így is cseperedtem fel, hónom alatt Zsoltikával, az osztály egyik legvidámabb, de egy kicsit esetlen szemüvegesével, akit mindig megvédtem.

Ő aztán hatodik közben kint "ragadt" anyukájával Amerikában egy hivatalos tanácsi delegáció nem hivatalos kísérőjeként és így több Piedone filmet nem nagyon láthatott. Viszont nagymester kung-fu bajnok vált belőle. Két évtized múlva, mikor először hazalátogatott,  bepótolta a lemaradást és végignéztük az összes Bud Spencer filmet.

Hip-hop és akkor hirtelen mi törtrénik? Rájövök, hogy felnőttem. 2009-ben egy kicsit idősebb vagyok, amint akkor apukám volt, Piedone filmeket pedig már csak a tévében vetítenek. Ráadásul Carlo Pedersoli betöltötte a nyolcvanat. Azt csak remélem, hogy rendes ember lettem, ahogy szüleim is és Rizzo felügyelő is szerette volna. És nem okozok csalódást senkinek. Pici vagányság, összekacsintás szabályok alól kilógás persze belefér, s ezt tudja a jóságos behemót is. Talán neki is köszönhető, hogy felnőttként meg tudtam maradni egy picit gyereknek, aki bátor, huncut és mindig az igazság oldalán áll... Köszönöm Piedone, Charlie Firpo, Sheriff, és persze elsősorban  Bajnok, hogy Lenin vörös lámpácskáinak korában egy picit feldobtad a hétköznapokat. És hogy mennyire időtálló a Piedone filmek bája, derűje, egyszerűsége és kedvessége azt mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy a legújabb 3.0-ás generáció ( gyermekeim ) is ugyanolyan lelkesedéssel izgulják végig a pofonzuhatagot. Aztán persze egy picit le is modellezik, de kárt nem tesznek egymásban:).