
Azt kell mondjam ez egy jó kis foglalkozás. Tulajdonképpen valaki az ízlésére és helyismeretére hagyatkozva rábök néhány amúgy is kapható cuccra - tisztelet a néhány valóban felkészült, valódi szolgáltatást nyújtó kivételre - és már el is végezte a stylist-i feladatokat. Tervezés, skiccek, valami hókusz-pókusz, szofisztikum... mégis? Ugyan már hol élsz?! Nem érek rá ilyenekre. Találkozunk a plázában és megmutatom, mit próbálj fel! Csacsog a magát sztárstylistnak aposztorfáló jelenség a sokadik egyeztetést követően egy éppen felálló zenei projekt kapcsán. Na ezt leteszteljük! Találka megbeszélve, irány a megjelölt bolt. Akkor legalább mazsolázunk egy kicsit, hátha fejlődik a saját ízlésünk is. - Nem válogatunk, arra nincs idő.- pattognak a szigorú szavak, itt ez a cucc a bábun, ezt nézzük meg, szerintem jó lesz.
Poló, kabát, nadrág, cipő uszkve 70000.- és meg is vagyunk. Az egész válogatás, próbával miegymással lezavarva 25-30 perc alatt. Közben stylistunk egy halom ruhát válogat össze. Mégiscsak megdolgozik a pénzéért: de nem! Ezeket, mint mondja saját magának veszi meg. Csak hümmögünk. Így jártunk. A ruhák árán felül még ki lehet csengetni kiló ötvenet honoráriumként. Szerinted?
Nyugi ez csak egy fiktív sztori, de ilyen és ehhez hasonló módon zajlik majdnem minden esetben a dolog- még egyszer hangsúlyozom, tisztelet a kivételnek, akik azért szép számmal dolgoznak a szakmában és valóban értenek ahhoz, amit csinálnak.